2007-ben ennyi energiát sugárzott a Nap Magyarország tíz négyzetméterére (ez valódi, mért adat, 1390 kWh/m2/év).

Ennek az összegnek jelentős része megtakarítható!

Klasszikus megoldások.
Adva van két bevált eszköz ehhez az energiához. Egyik a napkollektor, ez meleg vizet készít. Másik a napelem, ez pedig áramot.

A nem klasszikus megoldás az, hogy tegyük össze a kettőt.

Mitől jó ez a konstrukció?
Napelemek adatai általában 24 Celsius fokra vannak megadva. Az a gond ha a napelem melegszik, márpedig nyáron melegszik, és így romlik a hatásfoka. Általában 1 fok hőmérséklet emelkedésre 0,4-0,6% hatásfok romlás következik be, ez nem lineáris. Ez azt jelenti, hogy a nyári nagyon meleg napokon akár 20%-al is csökkenhet a napelem hatásfoka. Pont akkor amikor a legtöbb fény van, és a legtöbbet termelhetné. A napelem alatt a kollektor viszont elvezeti a meleget, hiszen azzal fűti a vizet. Így a napelem hatásfoka alig romlik valamit, és lényegesen több áramot termel mint a hűtés nélküliek. A kollektor rész közben megtermeli a meleg vizet.

Mi a hátránya egy ilyen rendszernek?
A mennyiség. Ez az egyik hátrány. A napelemeknek eléggé kicsi a teljesítménye. Ezért viszonylag sok kell belőlük. Pl havi 16 000 forint körüli áramszámla kiváltásához 11-14 db kell, gyártótól, típustól függően. Kombinált rendszerben, vagyis ha benne van a napkollektor is, rengeteg meleg víz keletkezik. Ezt fel kell használni, el kell vezetni.

Miért nem csinálták eddig?
Csinálták. Csak nem terjedt el nálunk. És kellett hozzá sok kísérletezés is mire kiforrta magát.

Szép ez a menyasszony, de mégsem ajánljuk mindenkinek.
Pontosan a megtermelt meleg víz miatt. Ha nincs egy medence, vagy valamilyen nagy meleg víz fogyasztó, pl. konyha, sok vendég akkor a feleslegesen keletkezett hő rongálja a rendszert.

Önnél ha van medence, vagy sok meleg víz használódik hívjon minket ( +36 20 518 4321 ) segítünk eldönteni, hogy önnek megérné-e. (Ingyenes konzultáció)